hiánybetegség

Hungarian

Etymology

From hiány (deficiency) +‎ betegség (disease).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhijaːɲbɛtɛkʃeːɡ]
  • Rhymes: -eːɡ
  • Hyphenation: hi‧ány‧be‧teg‧ség

Noun

hiánybetegség (plural hiánybetegségek)

  1. (pathology) deficiency disease (malnutrition caused by absence from the diet of a vitamin, mineral, etc.)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hiánybetegség hiánybetegségek
accusative hiánybetegséget hiánybetegségeket
dative hiánybetegségnek hiánybetegségeknek
instrumental hiánybetegséggel hiánybetegségekkel
causal-final hiánybetegségért hiánybetegségekért
translative hiánybetegséggé hiánybetegségekké
terminative hiánybetegségig hiánybetegségekig
essive-formal hiánybetegségként hiánybetegségekként
essive-modal
inessive hiánybetegségben hiánybetegségekben
superessive hiánybetegségen hiánybetegségeken
adessive hiánybetegségnél hiánybetegségeknél
illative hiánybetegségbe hiánybetegségekbe
sublative hiánybetegségre hiánybetegségekre
allative hiánybetegséghez hiánybetegségekhez
elative hiánybetegségből hiánybetegségekből
delative hiánybetegségről hiánybetegségekről
ablative hiánybetegségtől hiánybetegségektől
non-attributive
possessive – singular
hiánybetegségé hiánybetegségeké
non-attributive
possessive – plural
hiánybetegségéi hiánybetegségekéi
Possessive forms of hiánybetegség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hiánybetegségem hiánybetegségeim
2nd person sing. hiánybetegséged hiánybetegségeid
3rd person sing. hiánybetegsége hiánybetegségei
1st person plural hiánybetegségünk hiánybetegségeink
2nd person plural hiánybetegségetek hiánybetegségeitek
3rd person plural hiánybetegségük hiánybetegségeik

Further reading

  • hiánybetegség in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.