dátum

From Latin datum.^[1] With -átum ending.

• IPA^(key): [ˈdaːtum]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: dá‧tum
• Rhymes: -um

dátum (plural dátumok)

1. date (point of time at which a transaction or event takes place)

• dátum in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• dátum in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

dátum

1. indefinite dative plural of dáti

Derived from Latin datum. First attested in the 16th century.^[1]

• IPA^(key): /daːtum/, [ˈdaːtum]
• Rhymes: -aːtum
• Hyphenation: dá‧tum

dátum m inan (relational adjective dátumový) or (rarely) dátum n

1. date

   dátum narodenia ― birthdate

   byť mladšieho/staršieho dáta ― to be of an earlier/later date

   Musíte uviesť presný dátum. ― You must provide the exact date.

• Masculine:

• (rare) Neuter:

• “dátum”, in Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [Dictionary portal of the Ľ. Štúr Institute of Linguistics, Slovak Academy of Science] (in Slovak), https://slovnik.juls.savba.sk, 2003–2026