vélhető
Hungarian
Etymology
From vél (“to think, believe, guess”) + -hető (“-able, -ible”, adjective-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈveːlɦɛtøː]
- Rhymes: -tøː
- Hyphenation: vél‧he‧tő
Adjective
vélhető (comparative vélhetőbb, superlative legvélhetőbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | vélhető | vélhetők vélhetőek |
| accusative | vélhetőt | vélhetőket vélhetőeket |
| dative | vélhetőnek | vélhetőknek vélhetőeknek |
| instrumental | vélhetővel | vélhetőkkel vélhetőekkel |
| causal-final | vélhetőért | vélhetőkért vélhetőekért |
| translative | vélhetővé | vélhetőkké vélhetőekké |
| terminative | vélhetőig | vélhetőkig vélhetőekig |
| essive-formal | vélhetőként | vélhetőkként vélhetőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vélhetőben | vélhetőkben vélhetőekben |
| superessive | vélhetőn | vélhetőkön vélhetőeken |
| adessive | vélhetőnél | vélhetőknél vélhetőeknél |
| illative | vélhetőbe | vélhetőkbe vélhetőekbe |
| sublative | vélhetőre | vélhetőkre vélhetőekre |
| allative | vélhetőhöz | vélhetőkhöz vélhetőekhez |
| elative | vélhetőből | vélhetőkből vélhetőekből |
| delative | vélhetőről | vélhetőkről vélhetőekről |
| ablative | vélhetőtől | vélhetőktől vélhetőektől |
| non-attributive possessive – singular |
vélhetőé | vélhetőké vélhetőeké |
| non-attributive possessive – plural |
vélhetőéi | vélhetőkéi vélhetőekéi |