szóösszevonás

Hungarian

Etymology

From szó (word) +‎ összevonás (contraction).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsoːøsːɛvonaːʃ]
  • Rhymes: -aːʃ
  • Hyphenation: szó‧ösz‧sze‧vo‧nás

Noun

szóösszevonás (plural szóösszevonások)

  1. (linguistics) blend, portmanteau, portmanteau word

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szóösszevonás szóösszevonások
accusative szóösszevonást szóösszevonásokat
dative szóösszevonásnak szóösszevonásoknak
instrumental szóösszevonással szóösszevonásokkal
causal-final szóösszevonásért szóösszevonásokért
translative szóösszevonássá szóösszevonásokká
terminative szóösszevonásig szóösszevonásokig
essive-formal szóösszevonásként szóösszevonásokként
essive-modal
inessive szóösszevonásban szóösszevonásokban
superessive szóösszevonáson szóösszevonásokon
adessive szóösszevonásnál szóösszevonásoknál
illative szóösszevonásba szóösszevonásokba
sublative szóösszevonásra szóösszevonásokra
allative szóösszevonáshoz szóösszevonásokhoz
elative szóösszevonásból szóösszevonásokból
delative szóösszevonásról szóösszevonásokról
ablative szóösszevonástól szóösszevonásoktól
non-attributive
possessive – singular
szóösszevonásé szóösszevonásoké
non-attributive
possessive – plural
szóösszevonáséi szóösszevonásokéi
Possessive forms of szóösszevonás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szóösszevonásom szóösszevonásaim
2nd person sing. szóösszevonásod szóösszevonásaid
3rd person sing. szóösszevonása szóösszevonásai
1st person plural szóösszevonásunk szóösszevonásaink
2nd person plural szóösszevonásotok szóösszevonásaitok
3rd person plural szóösszevonásuk szóösszevonásaik

Derived terms

  • szóösszevonási
  • szóösszevonásos

Further reading

  • szóösszevonás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.