kiszakít

Hungarian

Etymology

From ki- (out, verbal prefix) +‎ szakít (to tear).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkisɒkiːt]
  • Rhymes: -iːt
  • Hyphenation: ki‧sza‧kít

Verb

kiszakít

  1. (transitive) to tear, rend (to tear or cause a hole in clothing or other everyday objects made of easily tearable material by a sharp, pointed, rough object)
  2. (transitive) to tear out, pull, pluck (to pull a fixed thing or a rooted plant out of its place in such a way that a small part is torn off and remains in its old place)
    Synonym: kitép
  3. (transitive) to tear, uproot (to remove someone or something from a familiar circumstance, especially suddenly and unwillingly; from somewhere: -ból/-ből)
    Synonym: eltávolít
    A gyermeket kiszakították a családjából.The child was torn from his/her family.

Conjugation

Conjugation of kiszakít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kiszakítok kiszakítasz kiszakít kiszakítunk kiszakítotok kiszakítanak
def. kiszakítom kiszakítod kiszakítja kiszakítjuk kiszakítjátok kiszakítják
2nd obj kiszakítalak
past indef. kiszakítottam kiszakítottál kiszakított kiszakítottunk kiszakítottatok kiszakítottak
def. kiszakítottam kiszakítottad kiszakította kiszakítottuk kiszakítottátok kiszakították
2nd obj kiszakítottalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog szakítani.
archaic
preterite
indef. kiszakíték kiszakítál kiszakíta kiszakítánk kiszakítátok kiszakítának
def. kiszakítám kiszakítád kiszakítá kiszakítánk kiszakítátok kiszakíták
2nd obj kiszakítálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kiszakít vala, kiszakított vala/volt.
archaic future indef. kiszakítandok kiszakítandasz kiszakítand kiszakítandunk kiszakítandotok kiszakítandanak
def. kiszakítandom kiszakítandod kiszakítandja kiszakítandjuk kiszakítandjátok kiszakítandják
2nd obj kiszakítandalak
condi­tional pre­sent indef. kiszakítanék kiszakítanál kiszakítana kiszakítanánk kiszakítanátok kiszakítanának
def. kiszakítanám kiszakítanád kiszakítaná kiszakítanánk
(or kiszakítanók)
kiszakítanátok kiszakítanák
2nd obj kiszakítanálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kiszakított volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kiszakítsak kiszakíts or
kiszakítsál
kiszakítson kiszakítsunk kiszakítsatok kiszakítsanak
def. kiszakítsam kiszakítsd or
kiszakítsad
kiszakítsa kiszakítsuk kiszakítsátok kiszakítsák
2nd obj kiszakítsalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kiszakított légyen
infinitive kiszakítani kiszakítanom kiszakítanod kiszakítania kiszakítanunk kiszakítanotok kiszakítaniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
kiszakítás kiszakító kiszakított kiszakítandó kiszakítva (kiszakítván) kiszakíttat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szakít ki or ki is szakít.
Potential conjugation of kiszakít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kiszakíthatok kiszakíthatsz kiszakíthat kiszakíthatunk kiszakíthattok kiszakíthatnak
def. kiszakíthatom kiszakíthatod kiszakíthatja kiszakíthatjuk kiszakíthatjátok kiszakíthatják
2nd obj kiszakíthatlak
past indef. kiszakíthattam kiszakíthattál kiszakíthatott kiszakíthattunk kiszakíthattatok kiszakíthattak
def. kiszakíthattam kiszakíthattad kiszakíthatta kiszakíthattuk kiszakíthattátok kiszakíthatták
2nd obj kiszakíthattalak
archaic
preterite
indef. kiszakíthaték kiszakíthatál kiszakíthata kiszakíthatánk kiszakíthatátok kiszakíthatának
def. kiszakíthatám kiszakíthatád kiszakíthatá kiszakíthatánk kiszakíthatátok kiszakíthaták
2nd obj kiszakíthatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kiszakíthat vala, kiszakíthatott vala/volt.
archaic future indef. kiszakíthatandok
or kiszakítandhatok
kiszakíthatandasz
or kiszakítandhatsz
kiszakíthatand
or kiszakítandhat
kiszakíthatandunk
or kiszakítandhatunk
kiszakíthatandotok
or kiszakítandhattok
kiszakíthatandanak
or kiszakítandhatnak
def. kiszakíthatandom
or kiszakítandhatom
kiszakíthatandod
or kiszakítandhatod
kiszakíthatandja
or kiszakítandhatja
kiszakíthatandjuk
or kiszakítandhatjuk
kiszakíthatandjátok
or kiszakítandhatjátok
kiszakíthatandják
or kiszakítandhatják
2nd obj kiszakíthatandalak
or kiszakítandhatlak
condi­tional pre­sent indef. kiszakíthatnék kiszakíthatnál kiszakíthatna kiszakíthatnánk kiszakíthatnátok kiszakíthatnának
def. kiszakíthatnám kiszakíthatnád kiszakíthatná kiszakíthatnánk
(or kiszakíthatnók)
kiszakíthatnátok kiszakíthatnák
2nd obj kiszakíthatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kiszakíthatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kiszakíthassak kiszakíthass or
kiszakíthassál
kiszakíthasson kiszakíthassunk kiszakíthassatok kiszakíthassanak
def. kiszakíthassam kiszakíthasd or
kiszakíthassad
kiszakíthassa kiszakíthassuk kiszakíthassátok kiszakíthassák
2nd obj kiszakíthassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kiszakíthatott légyen
infinitive (kiszakíthatni) (kiszakíthatnom) (kiszakíthatnod) (kiszakíthatnia) (kiszakíthatnunk) (kiszakíthatnotok) (kiszakíthatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
kiszakítható kiszakíthatatlan (kiszakíthatva / kiszakíthatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szakíthat ki or ki is szakíthat.

Derived terms

  • kiszakítgat

Further reading

  • kiszakít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.