költészettan

Hungarian

Etymology

From költészet (poetry) +‎ tan (theory).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkølteːsɛtːɒn]
  • Rhymes: -ɒn
  • Hyphenation: köl‧té‧szet‧tan

Noun

költészettan (plural költészettanok)

  1. poetics (the theory of poetry)
    Synonym: poétika

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative költészettan költészettanok
accusative költészettant költészettanokat
dative költészettannak költészettanoknak
instrumental költészettannal költészettanokkal
causal-final költészettanért költészettanokért
translative költészettanná költészettanokká
terminative költészettanig költészettanokig
essive-formal költészettanként költészettanokként
essive-modal
inessive költészettanban költészettanokban
superessive költészettanon költészettanokon
adessive költészettannál költészettanoknál
illative költészettanba költészettanokba
sublative költészettanra költészettanokra
allative költészettanhoz költészettanokhoz
elative költészettanból költészettanokból
delative költészettanról költészettanokról
ablative költészettantól költészettanoktól
non-attributive
possessive – singular
költészettané költészettanoké
non-attributive
possessive – plural
költészettanéi költészettanokéi
Possessive forms of költészettan
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. költészettanom költészettanaim
2nd person sing. költészettanod költészettanaid
3rd person sing. költészettana költészettanai
1st person plural költészettanunk költészettanaink
2nd person plural költészettanotok költészettanaitok
3rd person plural költészettanuk költészettanaik

Derived terms

  • költészettani

Further reading

  • költészettan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.