csuklás
Hungarian
Etymology
From csuklik (“to hiccup”) + -ás (noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃuklaːʃ]
- Rhymes: -aːʃ
- Hyphenation: csuk‧lás
Noun
csuklás (plural csuklások)
- hiccup (a spasm of the diaphragm, or the resulting sound)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | csuklás | csuklások |
| accusative | csuklást | csuklásokat |
| dative | csuklásnak | csuklásoknak |
| instrumental | csuklással | csuklásokkal |
| causal-final | csuklásért | csuklásokért |
| translative | csuklássá | csuklásokká |
| terminative | csuklásig | csuklásokig |
| essive-formal | csuklásként | csuklásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csuklásban | csuklásokban |
| superessive | csukláson | csuklásokon |
| adessive | csuklásnál | csuklásoknál |
| illative | csuklásba | csuklásokba |
| sublative | csuklásra | csuklásokra |
| allative | csukláshoz | csuklásokhoz |
| elative | csuklásból | csuklásokból |
| delative | csuklásról | csuklásokról |
| ablative | csuklástól | csuklásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
csuklásé | csuklásoké |
| non-attributive possessive – plural |
csukláséi | csuklásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | csuklásom | csuklásaim |
| 2nd person sing. | csuklásod | csuklásaid |
| 3rd person sing. | csuklása | csuklásai |
| 1st person plural | csuklásunk | csuklásaink |
| 2nd person plural | csuklásotok | csuklásaitok |
| 3rd person plural | csuklásuk | csuklásaik |
Derived terms
- csuklási
Further reading
- csuklás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- csuklás in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).