デキュー
Japanese
Etymology
Borrowed from English dequeue.
Pronunciation
- IPA(key): [de̞kʲɨː]
Noun
デキュー • (dekyū)
Verb
デキューする • (dekyū suru) suru (stem デキューし (dekyū shi), past デキューした (dekyū shita))
Conjugation
| Katsuyōkei ("stem forms") | |||
|---|---|---|---|
| Mizenkei ("imperfective") | デキューし | デキューし | dekyū shi |
| Ren’yōkei ("continuative") | デキューし | デキューし | dekyū shi |
| Shūshikei ("terminal") | デキューする | デキューする | dekyū suru |
| Rentaikei ("attributive") | デキューする | デキューする | dekyū suru |
| Kateikei ("hypothetical") | デキューすれ | デキューすれ | dekyū sure |
| Meireikei ("imperative") | デキューせよ¹ デキューしろ² |
デキューせよ¹ デキューしろ² |
dekyū seyo¹ dekyū shiro² |
| Key constructions | |||
| Passive | デキューされる | デキューされる | dekyū sareru |
| Causative | デキューさせる デキューさす |
デキューさせる デキューさす |
dekyū saseru dekyū sasu |
| Potential | デキューできる | デキューできる | dekyū dekiru |
| Volitional | デキューしよう | デキューしよう | dekyū shiyō |
| Negative | デキューしない | デキューしない | dekyū shinai |
| Negative continuative | デキューせず | デキューせず | dekyū sezu |
| Formal | デキューします | デキューします | dekyū shimasu |
| Perfective | デキューした | デキューした | dekyū shita |
| Conjunctive | デキューして | デキューして | dekyū shite |
| Hypothetical conditional | デキューすれば | デキューすれば | dekyū sureba |
¹ Written imperative
² Spoken imperative