ἀγνώτοιν

Ancient Greek

Pronunciation

 

Adjective

ᾰ̓γνώτοιν • (ăgnṓtoin)

  1. masculine/feminine/neuter genitive/dative dual of ᾰ̓γνώς (ăgnṓs) and ᾰ̓́γνωτος (ắgnōtos)