Σέξτος

Ancient Greek

Alternative forms

  • Σέκστος (Sékstos)
  • Σέξκτος (Séxktos)
  • Σέξστος (Séxstos)
  • Σῆστος (Sêstos)

Etymology

Borrowed from Latin Sextus.

Pronunciation

 

Proper noun

Σέξτος • (Séxtosm (genitive Σέξτου); second declension

  1. A masculine praenomen
    • 200 BCE – 118 BCE, Polybius, Histories 32.10:
      Ὅτι ὁ βασιλεὺς Ἀριαράθης παρεγένετο εἰς τὴν Ῥώμην ἔτι θερείας οὔσης· τότε δέ, παρειληφότων ὑπάτων τὰς ἀρχὰς τῶν περὶ τὸν Σέξτον Ἰούλιον καὶ Λεύκιον Αὐρήλιον, ἐγίνετο περὶ τὰς κατʼ ἰδίαν ἐντεύξεις, οἰκείαν ποιούμενος περικοπὴν καὶ φαντασίαν τῆς ὑποκειμένης περιστάσεως.
      Hóti ho basileùs Ariaráthēs paregéneto eis tḕn Rhṓmēn éti thereías oúsēs; tóte dé, pareilēphótōn hupátōn tàs arkhàs tôn perì tòn Séxton Ioúlion kaì Leúkion Aurḗlion, egíneto perì tàs kat’ idían enteúxeis, oikeían poioúmenos perikopḕn kaì phantasían tês hupokeiménēs peristáseōs.
      (please add an English translation of this quotation)

Declension

References