éleny

See also: Eleny

Hungarian

Etymology

From él (to live) +‎ -eny (noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːlɛɲ]
  • Hyphenation: é‧leny
  • Rhymes: -ɛɲ

Noun

éleny (usually uncountable, plural élenyek)

  1. (obsolete) oxygen (chemical element (symbol O) with an atomic number of 8 and relative atomic mass of 15.9994; it is a colorless and odorless gas)
    Synonyms: oxigén, (obsolete) savító

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative éleny élenyek
accusative élenyt élenyeket
dative élenynek élenyeknek
instrumental élennyel élenyekkel
causal-final élenyért élenyekért
translative élennyé élenyekké
terminative élenyig élenyekig
essive-formal élenyként élenyekként
essive-modal
inessive élenyben élenyekben
superessive élenyen élenyeken
adessive élenynél élenyeknél
illative élenybe élenyekbe
sublative élenyre élenyekre
allative élenyhez élenyekhez
elative élenyből élenyekből
delative élenyről élenyekről
ablative élenytől élenyektől
non-attributive
possessive – singular
élenyé élenyeké
non-attributive
possessive – plural
élenyéi élenyekéi
Possessive forms of éleny
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. élenyem élenyeim
2nd person sing. élenyed élenyeid
3rd person sing. élenye élenyei
1st person plural élenyünk élenyeink
2nd person plural élenyetek élenyeitek
3rd person plural élenyük élenyeik

Derived terms

  • élenydús
  • élenyít
  • élenytartalom
  • élenyül

Further reading

  • éleny in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • éleny in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).